drdetox

Ha egészséges szívre vágyik, fogyasszon több rostot – fogalmaznak a táplálkozástudományi szakemberek.  A rostban gazdag táplálkozás ugyanis az egyik legjobb dolog, amit szíve egészségéért tehet.

Azoknál, akik naponta több rostot fogyasztanak, kevésbé fordulnak elő  szívbetegségek és általában hosszabb ideig is élnek. Míg a szakemberek 20-35 g rost fogyasztását ajánljanak naponta, addig elmondható, hogy átlagosan csupán 10-15 g rostot fogyasztunk. Azokban az országokban, ahol a napi rostbevitel 100 gramm vagy a felett van, kevesebb szívbetegség fordul elő.

Emészthetetlen előnyök

Bizonyos rostok az ételek emészthetetlen részét képezik, így az emésztőenzimek sem tudják lebontani azokat.  De ez nem jelenti azt, hogy ezek az elsődlegesen növényi sejtfalalkotók ne lennének fontos hatással az emésztésre és a szív egészségére. Fontos szerepük van a bélrendszerben élő jótékony baktériumok táplálásában és pozitív hatással vannak a bélrendszer más összetevőire is. Minden vegetáriánus étel - hacsak nincs finomítva-, bizonyos százalékban rostokat tartalmaz. A húsfélék és más állati eredetű ételek nem tartalmaznak rostokat. A rostokban rengeteg természetes vegyület van.  Osztályozásuk alapját az képezi, hogy hogyan viselkednek a vízzel szemben.  A vízoldékony rostok oldódnak a vízben és gél állagúvá válnak az emésztőrendszerben.  Az oldhatatlan rostok nem tudnak feloldódni a vízben.  Ezért és más tulajdonságok miatt a különböző rostok is más-más hatással vannak az egészségre és az emésztésre.

Szívbetegségek kockázata

Nem kétséges, hogy mialatt kevés rostot fogyasztunk, egyre többen szenvedünk különféle szívbetegségekben. Tanulmányok igazolták, hogy megfelelő mennyiségű rost fogyasztása esetén a kardiovaszkuláris (szív-és érrendszeri) problémák is csökkennek. A rostszegény táplálkozásra vezethető vissza, hogy a szívbetegek száma fokozatosan nő. A szív- és érrendszerei megbetegedések hazánkban is a vezető halálokok között szerepelnek.
 A Harvard egyetem kutatói 330,000 ember étkezési szokását vizsgálva megállapították, hogy a mindennapi 10 gramm rost fogyasztása 14 %-kal  csökkenti a szívroham kockázatát (Arch Inter Med 2004; 164:370-6). A rostban gazdag táplálkozás jelentősen csökkenti a stoke kockázatát.  Azt is megállapították, hogy a napi rostfogyasztás felnőtt korban fordítottan arányos a koronáris szívbetegség kockázatával. A rostban gazdag ételek fogyasztása a szívbetegségek kockázatának csökkentése érdekében tudományosan megalapozott tény. New Orleans-i kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy már napi 5 gramm rost fogyasztás - ami egy almában, fél csészényi borsóban, 2 teáskanál halolajban vagy egy banánban van - is szignifikánsan csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ebben a kutatásban 20 év alatt több mint 10 ezer ember étkezési szokásait vizsgálták.

Koleszterin és a rost

Kutatók úgy vélik, hogy a rostok úgy segítenek a szívbetegségek kialakulása elleni küzdelemben, hogy a vérben keringő koleszterinre hatást gyakorolnak. A koleszterin egy rugalmas anyag, mely a sejtmembránok alkotóeleme, és a vérben keringve olyan anyagokhoz kapcsolódik, mint a lipoproteinek. 
A HDL típusú lipoprotein a „jó” koleszterin, amelynek az feladata, hogy a májba szállítsák a koleszterint, ahol szétbomlik. Az LDL a „rossz” koleszterin, ami megtapad az erek falában, majd idővel plakk alakul ki, ami megakadályozza a vérátáramlást és szívrohamot vagy strokot eredményezhet.  Az American Heart Association konferenciáján ismertették, hogy a rosttartalmú étrend-kiegészítők csökkentik az LDL kolesztrein szintjét és növelik a HDL- koleszterinét.  Egy három hónapos kutatás során a HDL szintje több mint 20 %-kal emelkedett, míg az LDL mennyisége 30%-kal csökkent. A rostok segítenek csökkenteni a trigliceridek szintjét is, a vérzsírokat, melyek összefüggésbe hozhatók a szív-és érrendszeri betegségekkel.

Magasvérnyomás és a rostok

A szívbetegségek egy másik rizikófaktora a magas vérnyomás (hypertónia), mely megállíthatatlanul nő az egész világban.  Hazánkban a magasvérnyomás betegség a vezető halálokok között szerepel.  A szakemberek azt jelzik előre, hogy 2025-ben már közel 1,5 milliárd ember fog magasvérnyomás betegségben szenvedni (Lancet).  Az elmúlt századhoz képest, a fő halálokok és betegségek jelentősen módosultak. A kardiovaszkuláris betegségek világszerte 30 %-ban felelősek a népesség elhalálozásáért.

A rostban gazdag étrend viszont sokat segíthet a magasvérnyomás betegség kialakulásának csökkentésében. Bostoni kutatások igazolják, hogy a több rostfogyasztás jelentősen csökkenti a szisztolés vérnyomást. A vérnyomás a szisztolés és diasztolés érétkekből tevődik össze. A szisztolés a szív összehúzódásakor számolható, a diasztolés a szívverések közti szünetben mérhető vérnyomást mutatja. Az egészséges vérnyomás 120/80.

Olyan ételek, mint a zab, amiben oldható és oldhatatlan rostok is vannak jótékony hatással lehetnek a vérnyomásra és a koleszterin szintre - mondja Edward Saltzman, MD, az Energy  Metabolism Laboratory at Tufts  kutatója. Az oldható rostok jelenléte a tápanyagokban lassítják az emésztést és a felszívást. Ha az emésztés lassan történik, akkor az inzulin szintje is lassabban nő a vérben. Az inzulin vesz részt a szénhidrátok felszívódásának szabályozásában, így ha gyorsan szabadul fel az inzulin, akkor a vérnyomás is hamarabb felszökik.  A rostok mérséklik ezt a hatást. A kutatók folyamatosan vizsgálják a rostok szervezetre gyakorolt hatását. Egy biztosan kimondható: minél gazdagabb a napi rostbevitele, annál hatékonyabban védheti szíve és önmaga egészségét.