Minden reggel felkelünk, kikászálódunk az ágyból, és elmegyünk tusolni. Felöltözünk, bekapunk egy falat reggelit, majd felhörpintünk valamit és útnak indulunk. Ahogy beugrunk a kocsiba, hogy elkezdjük a szokásos 21. századi mindennapjaink egyikét, valószínűleg nem is gondolunk arra, hogy a reggeli készülődéssel már egész sor potenciális mérget vittünk be a szervezetünkbe.
Mekkora árat fizetünk a kényelemért? - A modern technológia mérgei
Gondoljunk egy pillanatra csak a matracra, amin mindennap alszunk. Valószínűleg polibróm-difenil-éterrel (PBDE) kezelték, ami mérgező, ám tűzállóságot biztosító vegyület. Ezt az anyagot rendkívül széles körben használják, például szőnyeg- és bútorgyártásnál, vagy az elektromos berendezések előállításánál. A zuhany során pedig az ugyancsak tűzálló phthalatokkal találkozhatunk, melyek számos tisztálkodási szerünkben is megtalálhatóak, így a samponban, a testápolókban, parfümökben és a vinil zuhanyfüggönyben is. És ha azt gondoljuk, hogy a ruháink nem tartalmaznak semmilyen méreganyagot, akkor tévedünk.
Elég nagy az esélye ugyanis, hogy a tisztítóban perklór-etilénnel kezelték, olyan mérgező szerrel, amit gyakran tisztításra használnak.
A listát folytathatjuk a perfluor keverékekkel és más mérgező vegyületekkel, amelyek mindennap leselkednek ránk. A nehézfémekről nem is beszélve. Ilyen az ólom, a higany és az arzén, melyek az ipari fejlődés melléktermékeiként jelentek meg, és azóta kimutathatók a talajban , a vízben, a levegőben, a különféle ételekben. Ezek a mérgek olykor súlyos egészségügyi problémákat, betegségeket okoznak.
Kétségtelen hogy a modern ipar sokkal kényelmesebbé tette az életünket, de egyre több kutatás figyelmeztet arra, hamarosan el kell tűnődnünk azon, hogy az egészségügyi kockázatok nem múlják-e felül az előnyöket. Például az elmúlt évtizedekben számos vegyszerről bizonyosodott be, hogy bár korábban ártatlannak bizonyultak, valójában károsak, ilyen pl. a DDT, egy olyan rovarirtószer, amit az 1940-es években találtak fel, és csak később derült ki, hogy nagyon káros az emberi szervezetre.
A Járványvédelmi Központok (CDC) nemrég különféle anyagok káros hatásait vizsgálta, melynek kapcsán több mint 140 anyagról gyűjtöttek igencsak „lehangoló” adatokat. A kutatás fontos előrelépésnek bizonyult az egészségügyi kockázatok feltérképezését illetően. A folyamatos kutatásban résztvevők remélik, hogy elegendő információt tudnak nap mint nap összegyűjteni annak eldöntésére, hogy a több száz vegyszer, amivel naponta érintkezésbe kerülünk, egészségügyi fenyegetést jelentenek-e számunkra, vagy sem.
Sajnálatos tény, hogy még napjainkban is, amikor a környezetvédők és más aktivisták szigorúbb szabályozást követelnek, több mint 2000 új vegyszert vezetnek be évente.
Természetesen a valós életben egyikünk sem tudja teljesen elkerülni a méreganyagokkal történő érintkezést, de szerencsére van rá mód, hogy csökkentsük a kockázatokat.
Ezt már egy egyszerű étrendváltoztatással is elérhetjük, pl. bio-gyümölcsök/zöldségek és más bio-ételek gyakori fogyasztásával, fogyasszunk tiszta forrásból származó élelmiszereket, és olykor-olykor vessük alá magunkat egy hatásos tisztítókúrának.
Ami a ház körüli teendőket illeti, természetes alapanyagú tisztítószereket igyekezzünk használni, és kerüljük a rovarirtó szereket a kertünkben és a környezetünkben. Sok kozmetikai cég már készít olyan termékeket, amelyek természetes alapanyagokból készülnek. Komoly elhatározásra van szükség, hogy csökkentsünk a szervezetünkbe bekerülő méreganyagokat, de egészségünk érdekében meg kell tenni a változásokat napjaink egyre mérgezőbb világában.
