Fedezze fel, hogyan segíthetnek az enzimek abban, hogy bélrendszere egészséges legyen!

Az enzimek a következő jótékony hatással rendelkeznek
•    Javítja az emésztést
•    Megküzd a gázokkal és a puffadással
•    Csökkenti a gyomorégést
•    Segít laktóz-intoleranciában
•    Javítja az általános egészséget
•    Energetizál

Sajnos a modern kor „vívmányai” közé sorolhatjuk az emésztőszervi panaszokat, a fájó gyomort, a puffadást, a felgyülemlő gázokat és a gyomorégést.  Ezeket az emésztőszervi problémákat általában az emésztőenzimek hiánya okozza. De mik is azok az emésztőenzimek, hogyan tud egy emésztőenzim hiánya emésztési zavart okozni és mely emésztőenzim pótlása képes enyhíteni a kellemetlen panaszokat, tüneteket.

Mit nevezünk emésztőenzimnek?

Az enzimek olyan fehérjemolekulák, amelyek olyan kémiai reakciókat képesek katalizálni a szervezetben, mint például az tápanyagok lebontása kisebb, felhasználható alkotóelemeire.
Az emésztőenzimek megtalálhatóak a szájüregben (nyál), a gyomorban (gyomornedv) és a belekben (hasnyál, bélnedv és bélnyálka) és a keményítőt, a fehérjéket, a zsírokat és a cukrokat olyan anyagokká alakítják át, amelyek a szervezet számára felvehetőek.

Az enzimek alapvetően fontosak a szervezet minden működéséhez:

•    a táplálék megemésztéséhez
•    a tápláléknak a test minden részéhez való szállításához
•    az ártalmas bomlástermékek szállításához
•    a vese és a máj működésének elősegítéséhez
•    a hormonok szállításához
•    a koleszterin és triglicerid szintek kiegyensúlyozásához
•    a légzéshez, a beszédhez, a mozgáshoz és a viselkedéshez
•    az immunrendszer erősítéséhez

Az emésztés során az étel molekuláris összetevőire bomlik le specifikus enzimek által.  A szénhidrátokat (keményítő) az amiláz enzim maltózzá, glükózzá és fruktózzá bontja le. A proteáznak nevezett enzimek a fehérjéket aminosavakká bontják le, míg a lipáz enzim a zsírokat bontja le glicerinre és zsírsavakra.

Hogyan működnek az enzimek?
Számos enzim katabolikus, amely azt jelenti, hogy különböző anyagok egyszerűbb alkotóelemeire való lebontását segítik elő. Az emésztőenzimek azokat a kötéseket bontják le, amelyek a tápanyagokat összetartják.

Mely emésztőenzimek nem termeli az emberi szervezet?

Van néhány olyan emésztőenzim, amelyeket ugyan nem termel a szervezet, de nagyon hasznosak lehetnek, ha kiegészítőként fogyasztjuk. Ilyen enzim a celluláz, amely lebontja a növényi rostokat alkotó cellulózt, az invertáz, amely a finomított cukrokat bontja és a pektináz, amely a fitátokat bontja. Nagyon fontos, hogy lebontsuk a fitátokat és a fitinsavat (utóbbit különböző magvak, hüvelyesek és gabonafélék tartalmaznak). Ha ezek az anyagokat nem emésztjük meg, akkor a bélcsatornában megkötik a kalciumot, a magnéziumot és a cinket és ezzel gátolják a felszívódását ezeknek a fontos ásványi anyagoknak.

Enzimek bevitele meggátolja a szervezet saját enzimtermelését?

Egy elterjedt tévhit szerint emésztőenzimek bevitele a szervezetbe meggátolja a szervezet saját enzimtermelését. Ez nem igaz. Ahogy a szervezet alkalmazkodik a különböző típusú ételekhez, amelyeket fogyasztunk, emésztőenzimek bevitele megszabadítja a szervezetet attól a tehertől, hogy extra emésztőenzimeket termeljen. Míg az étel a gyomor felső részében tartózkodik, a szervezet “kiszámítja” azt az enzimmennyiséget, amely ennek emésztéséhez szükséges. Ha a munka egy részét kiegészítő enzimek végzik, akkor a szervezetnek kevesebb enzimet kell termelnie és több energia marad a felépítő enzimek termelésére, amelyek olyan folyamatokban fontosak, mint például a sejtek regenerációja. A hasnyálmirigy nem hagyja abba az enzimek termelését, hanem olyan mértékben működik, amely az étel megemésztéséhez szükséges. Ha abbahagyjuk a kiegészítő enzimek fogyasztását, a test alkalmazkodni fog, és több saját emésztőenzimet fog termelni. Erre a jelenségre Dr. Edward Howell az Enzim táplálkozás című könyvében az “Emésztőenzimek körülményekhez alkalmazkodó termelésének törvénye”-ként hivatkozik.